Oktatás

Már egyetemistaként elkezdtem dolgozni, egy esti gimnáziumban és szakmunkásképzőben tanítottam történelmet. Azt hiszem, hogy akkor szerettem meg igazán a történelmet. 
2001-ben Hunyady Zsuzsának köszönhetően lehetőséget kaptam az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán, ahol neveléstörténetet, neveléselméletet oktattam és óvodai gyakorlatokat vezettem. Bár átigazoltam viszonylag korán az ELTE PPK-ra, de sokáig óraadó oktatóként részese voltam az óvodapedagógus- és tanítóképzésnek. 2002 februárjában az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológia Karán, a Neveléstudományi Intézetben helyezkedtem el főállásban, 2010. júniustól kezdve adjunktusként dolgoztam 2013. június 30-ig. 2013. július elsejétől 2018. január 30-ig részfoglalkoztatásúként láttam el korábbi feladataimat, jelenleg óraadóként tartok órákat. Olyan kollégákkal dolgozhattam együtt, akik mindmáig meghatározzák szakmai identitásomat, oktatói és vezetői pályafutásomat:  Golnhofer Erzsébet, Nádasi Marika, Szabolcs Éva, Falus Iván, Petri Jutka, Réthy Marika, Németh András. Itt találtam meg azt a szakmai-baráti közösséget, amelynek a mai napig részese vagyok. 
2013-ban meghoztam az egyik legnehezebb döntést: otthagytam az Alma Matert és elvállaltam a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a Magatartástudományi Tanszék (jelenleg: Rendészeti Magatartástudományi és Kriminálpszichológia Tanszék) vezetését Ruzsonyi Péter felkérésére. A pedagógusképzéstől kissé eltávolodva új terepen próbáltam ki magamat: leendő rendészeti szakemberek kompetenciafejlesztésére vállalkoztam kollégáimmal karöltve. De nem hagytam el teljes mértékben a pedagógusképzést: most is vannak óraadói feladataim az ELTE PPK-n, a Bárczin, a Szegedi Tudományegyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Pannon Egyetemen. Hálás vagyok, hogy ennyi helyre hívnak.


Oktatói tevékenységem részletesebben